2009. október 7., szerda

Sikoly V#1

Rendes lány, tisztességes családból. Virág-árus-lány! Ha egyebet nem mondanék, túláradóan tömény aromájú romantikus kép maradna, de mondok: két bágyadt, ingó lélek nárcizálja egymást. A férfi közönséges felépítményéről apró női búk és örömkék tengernyi sorjái perjéznek. A nőben égig búsuló gáthegyek lesnek farkasszemet egymással. Fittyet hányva az úgynevezett valóságra. E baljós köldöknézésben minden mi nem ő maga, viszonylagos, relatív és bökőn zavaró. E baljós köldöknézés nem mesél, hanem staccatoban jajkiált. Az erdő elnyeli. Elfér hatalmasságában.

2 megjegyzés:

  1. oldaladra tévedtem,
    meglepetésként ért e vers,
    nem tudtam csakúgy röpkén elmenni mellette,
    oly szépen öntötted szavakba.

    VálaszTörlés
  2. „tévedtél” :)
    Ez volt kerek, és valamennyire közzétehető. Köszönöm a méltató szavakat.

    VálaszTörlés