2009. március 29., vasárnap

Összehamarkodott csokor nemzeti anarchizmus által ihletve

Harapósaknak szájkosarat felvenni! Ez az iromány egy skicc, egy vázlat!

Jel-mondat: „Vannak indirekt célok, amikor fel kell és fel lehet használni olyan eszközöket is, amelyek bizonyos értelemben a majdan elérendő céllal átmenetileg szemben állnak.” - László András

Az indirekt célállapot -melyet azonban tökéletesen elérni nem kívánatos-: a nemzeti anarchizmus. (ld. itt és itt, és itt is.)
A direkt célállapot: az aranykori örökség ápolása és átmentése a Kali Yuga utolsó- és utolsó utáni idejére.

Felülről lefelé haladva tehát:
A mindenség közepe Isten. A magyar nemzet hagyományos megvalósítási lehetősége a pantholokatholikus misztikum származtatmányain keresztül lehetséges elsősorban. Ehhez csatolhatóak azon szimbólumok, melyek a magyar lelkület sajátos megvalósítási függelékeit képezik - figyelembe véve, hogy ezen szimbólumok jelentősségükben semmi esetre sem közelíthetik meg a felette álló szférákat.

A magyar államrend elsősorban monarchisztikus. A mai nap nem alkalmas erre az elrendezésre, hiszen sem méltó király, sem méltó kormányzó nem juthat erőre. Törekvéseink azonban búvó patakként kell erre irányuljanak.

Autonómia és szeparatizmus:
Komoly gondot okozhat, hogy a sok szétaprózott közösséget könnyebb megosztani, és ezáltal diktatórikus és egyéb eszközökkel befolyásolni. Az önrendelkezésért folyó harc, ha az nemzeti anarchizmuson alapul, ma érdem. Sajnos e hasonló törekvések legtöbbje magába fogad olyan soviniszta elemeket, melyek szalonképtelenné teszik a legtisztább szándékokat is.

Az NA elveinek megvalósult állapotában azonban az adott közösség bír azokkal a kvalitásokkal, melyek kvázi elnyomhatatlanná, és nehezen befolyásolhatóvá teszik. Utópia? Nem érdekes, hogy az-e. Ezért kell tenni. Sokat.

Az impériumról:
A ma imperiális megvalósulásai, mind kívétel nélkül bomlasztóak. Ezen változtatni nem lehet. A mi lehetőségeink abban állnak, hogy a szabadkőműves technikák nemzeti anarchista lelkiismeretiségen(?!!) megszűrt gyakorlatait megvalósítva egy-fajta ellen-kvázi-impériumot hozzunk létre. Mely inkább szellemi, kultúrális, szorosabban- és lazábban csatolt közösségek hathatós, és valamelyest titkos(célú) befolyásolásán keresztül elképzelendő.

(Mire a titkolózás? Mily bárgyú kérdés! Még egy mezei környezetvédő egyesületnek is megvannak a féltett eljárásai, céljai melyeket hol mint szellemi terméket, hol mint a buta tömegre nem ereszthető szellemet őriz.)


Igen, sajnos figyelembe kell vennünk, hogy apróvá zsugorodott bolygónkon ez az az ország, melyben a legradikálisabban lépnek fel azok az erők, melyek beszennyeznek minden jó kezdetet, mérgeznek minden forrást. A mi nézőpontunkból lehetne jó hír: ez által harcunk (külső-kis, és belső-nagy) annál nemesebb!

folyt. köv.

2 megjegyzés:

  1. Nos a cikk valóban kissé összehamarkodott. A nemzeti anarchizmus alapvetően magánügynek tekinti Isten megítélését, a benne való hitet. Bár kétségtelen, hogy a Magyarországon számon tartott nemzeti anarchisták 70%-a (3 ember) istenhívő.

    Monarchia nem szerepel az NA törekvéseiben még csak megközelítőleg sem, tekintve, royalista és hatalomközpontú. A magyarországi elképzelés szerint egy egyesített, paradox módon individuális népközösségről (nemzetről, akár szakrális értelemben is értendő -||-) van szó, ami a Szent Korona oltalma alatt létezik, él és boldogul. Ez ötvöződne a direkt -vagy más néven: közvetlen- demokráciával, a minimalizált állammal, vagyis az európai értelemben vett anarchizmussal.

    A nemzetiségi szeparatizmus egyszerűen a különböző kultúrák és rasszok keveredésének megakadályozásáról szól, azért, hogy egyik ne olthassa ki, ne hígíthassa fel a másikat. Ha ez nem következik be 2080-ra a fehér faj 20-30%-os jelenléttel fogja képviseltetni magát Európában. Egyébként erről alapvetően jó a meglátásod.

    Szabadkőműves-technikák? Értem mire gondolsz, de ezt így leírni kissé destruáló a számunkra. Tisztán, világosan kell képviselni azt, ami előre visz.

    VálaszTörlés
  2. Kissé :)
    Szóval ahogy megírtam a z infokukacellenkultúrára, a cikk nem ez lett volna. Az én hibám!

    Azért köszönöm a megjegyzést. Természetesen fogok reflektálni is, meg minden.

    VálaszTörlés