a halállal nézek szembe
itt szuszog, érzem, a
levegő súlya most nehezebb
torkomat csomó szorítja
nem a régi vagyok
egymáson tengő darabok sora
fáj a lelkem, fejem ó
levegő sújtja
aranykori álmok magjait hordja
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése